A fehérjék és azok szerepe az idegrendszerben
A fehérjék létfontosságú tápanyagok, amelyeket kisebb elemek, aminosavak építenek fel. A testünk működéséhez fontos aminosavak közül vannak olyanok, amelyeket magunk is képesek vagyunk előállítani, és olyanok is, amelyeket mindenképpen táplálkozásunk során kell bejuttatnunk szervezetünkbe. Ezeket nevezzük esszenciális (létfontosságú) aminosavaknak.
Az élelmi fehérjeforrásokat két nagy csoportra lehet bontani, aminosav-összetételük szerint.
- Azokat a fehérjéket, amelyek megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat, teljes értékű fehérjéknek nevezzük. Ilyenek az állati eredetű élelmiszerekben (húsfélék, tej, tejtermékek, tojás) található fehérjék.
- Ezzel szemben a növények rendszerint hiányosak valamely létfontosságú aminosavban, így fehérjéik nem teljes értékűek. Ebből adódóan a kizárólag növényi eredetű, az állati termékeket teljesen mellőző táplálkozás egyes aminosavak hiányához vezethet. Ez azonban elkerülhető, ha az étrendünkben rendszeresen szerepet kapnak a húsfélék, a tej és a tejtermékek, valamint a tojás.
A növényi eredetű fehérjeforrások megfelelő kombinációjával
azonban teljes értékű, megfelelő aminosav-összetételű étrend állítható össze.
Például erre a hüvelyesek gabonákkal vagy az olajos magvak gabonákkal történő párosítása.
Egy jól összeállított, teljes értékű fehérjéket is tartalmazó étrend képes biztosítani szervezetünk számára az összes esszenciális aminosavat, ez pedig elengedhetetlen a zavartalan anyagcsere-folyamatokhoz, a biológiai funkciókhoz és így az idegrendszer megfelelő működéséhez. Az agyban található ingerület-átvivő anyagok, az úgynevezett neurotranszmitterek közül ugyanis jó pár aminosavakból keletkezik. Az aminosavak hiányos étrendi felvétele a neurotranszmitterek elégtelen termelődéséhez vezethet, ez pedig összefüggésbe hozható egyes pszichiátriai, idegrendszeri kórképek kialakulásával.
Fotó: shutterstock.com
Idegrendszerünk sokarcú hírvivője, a dopamin
A dopamin nevű ingerület-átvivő anyag számos funkciót vezérel az idegrendszerben, mint például a gondolkodás, a mozgás, a hangulat és a jutalmazó funkciók működése. Habár a kutatások máig vizsgálják ezt a kérdést, egyre több bizonyíték utal arra, hogy a dopamin játszhatja az egyik legfontosabb szerepet a depresszió kialakulásában.
A dopamin a szervezetünkben a tirozin nevű aminosavból képződik. Tirozinhoz közvetlenül az élelmiszerekből juthatunk hozzá, de a szervezetünk egy másik aminosavból, a fenil-alaninból is képes előállítani. Utóbbi egy esszenciális aminosav, így felvételéről a táplálkozással kell gondoskodnunk, megfelelő mennyiségű teljes értékű fehérje fogyasztásával.
Szerotonin, a boldogsághormon
A szerotoninnak is igen fontos szerepe van az emberi viselkedésben, továbbá a hangulat alakulásában, a tanulásban és a memóriában. A depresszió kezelésére legelterjedtebben használt gyógyszerek nagy része is a szerotonin-anyagcserére hat. Habár a mai napig számos vizsgálat kutatja az alacsony szerotoninszint és a depresszió összefüggéseit, annak pontos mechanizmusát még nem sikerült teljesen megértenünk. Az azonban bizonyos, hogy az alacsony szerotoninszint hozzájárul a lehangoltsághoz és a szellemi funkciók romlásához.
A szerotonin előanyaga a triptofán szintén egy esszenciális aminosav. A triptofán főbb élelmi forrásai a tejtermékek, húsok, gyümölcsök és az olajos magvak.
Fókuszban az ingerület-átviteli páros, a glutamát és GABA (gamma-aminovajsav)
A depresszió kialakulását és kezelési lehetőségeit vizsgáló kutatásokban, az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul a glutaminnal összefüggő ingerület-átviteli rendszerre.
Az emlősök idegrendszerében ugyanis a glutamát a legáltalánosabb serkentő neurotranszmitter, párja, a GABA (gamma-aminovajsav) pedig a központi idegrendszer legfontosabb gátló hatású neurotranszmittere. A legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy minden bizonnyal összefüggés van a glutamin és a GABA működésének zavara és a mentális zavarok közt. Ezt az is bizonyítja, hogy a depresszióval kezelt betegek agyában több vizsgálatban is emelkedett glutamát-, ellenben lecsökkent GABA-szintet figyeltek meg.
Mindkét ingerület-átvivő anyag egy aminosavból, a glutaminsavból képződik. A glutaminsav a központi idegrendszerben, a citromsav-kör közvetítésével, glutamáttá alakul, abból pedig egy további lépésben GABA képződhet.
Összegzés
A depresszió egy igen sokarcú és összetett betegség, kialakulásának pontos mechanizmusát még ma sem ismerjük teljes mértékben. Azt viszont jól tudjuk, hogy az idegek közötti hírvivő anyagok képződéséhez megfelelő alapanyagokra van szükség. A jó tápanyag-ellátottság tehát létfontosságú az agy megfelelő működéséhez, és a táplálkozásnak szerepe lehet mind a depresszió kialakulásának megelőzésében, mind a kezelésében.
A jó aminosav-ellátottság biztosítása érdekében étkezéseink tartalmazzanak megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét! A húsok, tejtermékek és a tojás rendszeres, arányos, napi szintű fogyasztásával sokat tehetünk az idegrendszerünk megfelelő működéséért.